�jszaka

Vannak �jszak�k.

�jszak�k, mikor Aiji arra �bred fel, hogy hi�nyzik mell�le a megszokott test melege, hogy a tenyere csak a lassan kih�l� leped�t tapintja, �s hi�ba hunyorog, a s�t�t szob�ban nem tudja kivenni maya k�rvonalait.

Az ilyenkor t�madt �rt egy pillanatra k�tely �s bizonytalans�g t�lti be, �s Aiji soha nem vallja be mag�nak, de f�l. Azt�n megl�tja az erk�lyen egy sz�l p�l�ban �lldog�l� alakot, �s megk�nnyebb�lve ereszti ki a t�dej�ben rekedt leveg�t. Felkel, kinyitja az ajt�t, �s a m�sik m�g� l�p. Nem sz�l egy sz�t sem, csak karjait derek�ra f�zi, eg�szen hozz�simul, �s megpr�b�lja �tadni a takar� al�l lopott h�t. A sz�ke f�rfi tagjai m�r eg�szen elg�mberedtek a hidegt�l, de � ezt eddig �szre sem vette… most m�gis j�les� s�hajjal hajtja h�tra a fej�t, r� Aiji v�ll�ra, �s beburkol�zik ebbe a meg�rt� hallgat�sba.

Mert voltak �jszak�k, mikor maya hosszan b�multa az v�ros f�nyeit, �s valamire olyasmire gondolt, amir�l Aiji nem merte k�rdezni – a cs�nd legal�bb nem f�j.

M�gis, ha megsz�lalna…

 

Sz�k�lve araszolt hozz� egyre k�zelebb �s k�zelebb, a f�jdalom sz�lt minden egyes mozdulatot. Gy�l�lte �t, hogy ezt teszi vele, meg akart szabadulni ett�l a lecsupasz�tott, megal�z� k�nt�l… de a t�vols�g ugyan�gy �getett, ahogy a gyeng�dnek sz�nt �rint�sek.

- Semmi baj… - a hangja nyugodt volt �s valahogy m�gis j�t�kos… v�gigsim�tott az arc�n, elmaszatolva ezzel a k�nnyeket, a fest�ket. – Mint egy panda… na, ne s�rj m�r!

Nevet�se dallamos, a hossz� ujjak pajkosan b�jtak a sz�ke tincsek k�z�, a f�lcimp�j�t cir�gatt�k, mintha csak egy kedves cica lenne, azt�n az �l�be h�zta, �s megnyugtat� szavakat duruzsolt a f�l�be.

� pedig, a v�gyt�l zsin�ron vezetett marionett b�b�, a nyaka k�r� fonta a kez�t, �s elhitte, elhitte hogy m�snap m�r nem csak egy j�t�k lesz, hanem t�nyleg valaki… akit m�g tal�n szeretni is lehet. 

 

…szavai akadoz�k, elhal�ak lenn�nek, sokszor tartana nagy sz�netet. Tal�n csak az�rt, hogy �sszeszedje a gondolatait, vagy tal�n az�rt, mert t�l f�jdalmas visszagondolni a m�ltra, amit soha nem hagyott eg�szen maga m�g�tt. De elmondan�, a kezdetekt�l…

 

Miyavit nem lehet el�t�lni a tettei alapj�n, � csak… � csak a saj�t korl�tait pr�b�lgatta. Hogy ez a sz�rnyal�s m�sok f�jdalm�b�l t�pl�lkozott? V�g�l is csak egym�s mellett �llunk, ha �tl�pj�k a saj�t hat�rainkat, �nk�ntelen�l is m�s�ba �tk�z�nk, �s h�t ehhez is kell egyfajta b�tors�g… b�tors�g, vagy nem tudom, k�v�ncsis�g.

Miyavi a v�gtelens�gig tiszt�ban van �nmag�val, de nem volt ez mindig �gy, sz�pen lassan kellett fel�p�tenie azt fellegekbe vesz� tornyot, melynek tetej�n t�bb� m�r nem egy ember, hanem egy isten �ll… egy kegyetlen gyerekisten, aki csak nevet a szenved�sen, mert � nem tudja mi az.

K�v�ncsi volt, meddig mehet el, meddig fesz�theti azt a bizonyos h�rt – �s nehezen tudok elk�pzelni egy olyan vil�got, ahol valaki nemet mond neki.

Mert.

Miyavi az. Aki.

Azt�n egy nap a h�r, ami �n voltam, egyszer�en csak elpattant. 

 

… a v�g�ig. �szint�n. Kegyes hazugs�gok n�lk�l.

De Aiji nem k�rdezi, mert k�rd�s n�lk�l is is,meri a v�laszt.

Aiji nem �rzi mag�t el�g er�snek ahhoz, hogy megk�zdj�n Miyavi szellem�vel, nem meri a jelenbe r�ngatni, mert a m�lt ugyan f�j, m�ly sebeket hagyott, de az m�r csak… volt.

Egy pillanatig f�lt�keny, olyan szorosan �leli mag�hoz a sz�ke f�rfit, ahogy csak tudja, azt�n a keser�s�g elsz�ll, �s valami b�k�s bizonyoss�gnak adja �t a hely�t.

Mert vannak �jszak�k, amikor a szavak n�lk�li bizalom szorosabban k�t a m�sikhoz, mint a leg�szint�bb szerelem.

 

 

 

�rta: Oriole

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.