From minute to minute

(�sszef�gg� t�rt�netek)

 

 

N�ma k�v�ns�gom...

 

 

Hat h�napja. Ennyi ideje vagyunk egy�tt. Egyeseknek ez nem sok, viszont nekem, akinek ez az els� kapcsolata, rengeteget jelent. Hiszen � az, akinek a hangj�t�l szel�d �s kedves suttog�ss� v�lnak a gondolataimban sikolt�, mar� mondatok.

 

Nekem � m�r olyan, mint egy drog… Ha m�r egyszer hozz� l�ncol�dtam nem tudn�k t�bb� �lni n�lk�le. F�gg� lettem… Nagyon kell a sz�, amit f�lembe suttog, �s sz�ja melege, amint v�gigfut arcomon.

 

Kev�s ilyen kellemes pillanatunk van. Aijinak ott vannak a haverok is, akikkel musz�j id�t t�ltenie… �n nem szeretek vel�k lenni. Csak vele. M�g ha olyan keveset is.

Nem k�rek t�le nagy dolgokat, nem k�rem a csillagokat vagy a holdat. Csak egy kis apr�s�got, ami nekem mindent jelenthet.

Csak ennyi; egy csod�s perc, csak � meg �n, egy r�pke kis pillanat, ami az eny�m…

 

Tal�n ez most pont az - sim�tottam kezem nyugodts�gt�l kisimult arc�ra, majd cs�kot nyomtam lehunyt pill�ira.

 

 

Te �s �n, a felh�k, na meg a feled�kenys�g...

 

 

- Az ott… Nyal�ka alak�!

- Hat�rozottan nem!

- De!

- Nem!

- N�zd meg jobban! Nya-l�-ka!

 

S�haj.

 

- Megmutassam neked mi az, ami t�nyleg nyal�ka alak�?

 

A hangj�n hallani, hogy vigyorog. R� sem kell n�znem, hogy tudjam.

Hihetetlen, hogy egy �rtatlan kis felh�n�zeget�shez is perverz dolgokat tud hozz�f�zni.

Gy�ny�r�…

Vagy csak �n vagyok t�l fesz�lt.

L�gunk… Az iskol�b�l. Mi�rt? Oka nincs.

Nem tudom mi �thetett bel� - egy sz� n�lk�l cib�lt el, m�g becs�ng� el�tt.

Nem mintha b�nn�m, csak nem �rtem; mi ez �gy hirtelen?

 

- Baj van? - f�l�m magasodik, szomor�, teh�n szemekkel mered r�m.

Igen, baj van. Furcsa vagy.

- Nincs. - �gy mindenki boldog. Te is, �n is. Vagy lehet, hogy m�g sem?

- De van, l�tom! - orr�t orromhoz d�rg�li. Tudja, hogy szeretem, ha ezt csin�lja. De bel�lem akkor sem szed ki semmit. Nem tud. Nem kell… Mert nincs mit. Neki k�ne valamit mondania.

 

Alkaromra torn�zom magam, sz�ja az eny�meket s�rolja - mosolyog.

�sszezavar.

S�hajtok, nyelek, m�g egyet s�hajtok, a szemeibe n�zek.

- Furcsa vagy. - kimondtam. Szemrebben�s n�lk�l, hallhat�an.

- �n?

- Igen, te.

- Nem is... - elh�zza a sz�j�t, elh�zza a besz�lget�st.

- Akkor mi�rt vagyunk itt?

 

Csend. Szinte hallom, ahogy kattognak a kerekek a fej�ben - gondolkodik. Azt�n szemei felcsillannak, r�m n�z �rtetlen tekintettel. Ugyanilyennel reag�lok - m�g mindig -, nem �rtem, mi van.

- Nem tudod? - hitetlenkedve figyel, �n szint�n �t.

Sz�val tudnom kellene. Mit is? Gondolkodok, vagyis pr�b�lok, de semmi nem jut eszembe, amit kapcsolhatn�k ahhoz, hogy elr�ngat az iskol�b�l a parkba, hogy a felh�ket n�zegess�k.

- Nem tudod… - s�hajt. Nem szomor�an, nem megk�nnyebb�lve. M�g mindig hitetlenkedve.

 

Fej�t h�tra hajtja, felnevet - direkt sz�vat? - visszan�z r�m, most m�r vigyorogva. Megkoccintja fejem �kl�vel, azt�n cs�kot ad, r�pke, de forr� cs�kot.

- Boldog sz�let�snapot.

 

H�lye vagyok…

 

 

 

�rta: Sumii-chii

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.