It's your note

- Te mit csin�lsz m�g ilyenkor?

- Dolgozom. Csukd be magad ut�n az ajt�t. K�rlek.

- Tedd le azt a git�rt! Most! N�zd meg, m�r a kezed is remeg.

- Mert gyorsan pengettem - felelte Aiji, m�ly s�hajt�s k�zepette. - Maya, menj ki!

- Egy�ltal�n mi�rt er�lteted ennyire? M�r k�szen van az album, a kiad� pedig megmondta, hogy nem kell b�nusz sz�m!

- J�l j�het m�g k�s�bb, �s most am�gy is benne vagyok a dalszerz�sben. Hajnali n�gy �ra van, menj, �rj ki valamit twitterre azt�n menj aludni!

- De Aiji, …

- Hagyd abba! - f�rmedt r� akaratlanul is. - Ne haragudj, k�rlek! De ezt m�g…

Maya nem v�rta meg a mondat v�g�t, becsapta maga m�g�tt az ajt�t, ami a hangszigetel�s miatt nem adott t�l sok dr�mai al�fest�st a szitu�ci�nak.

„Legal�bb t�nyleg becsukta.” - d�rm�gte mag�ban Aiji. M�r egy hete dolgozott ezen a dalon, ami igen csak hossz� id�, ha figyelembe vessz�k, hogy napi tizen�t-tizenhat �r�t sz�nt r�. Egy kez�n meg tudta sz�molni, hogy h�ny �r�t aludt az ut�bbi id�ben. Ments�g�re sz�ljon, megpr�b�lt � aludni, de egyre csak az zakatolt a fej�ben, hogy ennek a dalnak k�sz kell lennie min�l hamarabb.

 

Hossz� ideje ez volt az els� alkalom, hogy � �rt egy sz�veget, �s nem Maya. A sorok el�sz�r alig p�r sz�tagos kis foszl�nyok voltak, mert m�g be sem fejezte az egyiket, mire j�tt a m�sik, �s nem akarta elfelejteni. Miut�n viszont kiforrt a sz�veg, r�gt�n meghallotta m�g�tte a zen�t. A dallamok is ugyan�gy alakultak ki, mint a sorok. Lassan, darabokban, m�g v�g�l kezdett �ssze�llni az eg�sz. M�r csak egy apr� l�p�snyire volt a t�k�lyt�l. A dobokat m�r kor�bban felvette. Egyszer�, nyers, halk �temek, melyek szorosan l�ktettek a dallal.

 

M�g egy hang. Egyetlen hang. De az olyan hang, ami sz�vbe markol, �ttapos az emberen, kiszak�tja ebb�l a dimenzi�b�l, �s oda juttatja, ahol egy�tt rezeghetnek. Olyan hang, ami akkor f�j igaz�n, �desen, mikor elhallgat. Ezt a hangot kereste k�t napja. A puzzle k�zepe, amit�l �rtelmet nyer v�gre az eg�sz.

Maya h�tast fog dobni. H�tast kell, hogy dobjon!

M�r nincs sok ideje. A holnapi koncertre meg kell lennie! Minden harm�ni�t v�gigj�tszott, m�g kakof�n hangokat is kipr�b�lt, de egyszer�en nem j�tt el� az, aminek kellett volna.

 

�s megtal�lta! Erre az egyre nem gondolt, de v�letlen�l siker�lt. Ez �gy a legt�k�letesebb. Az �let, vagy a Sors adta �ld�s�t a dalra. Aiji megteremtette a t�k�letes t�k�letlent, �s a term�szetfeletti odatette a pontot. Azonnal kinyomtatta a kott�kat, �s csak rem�nykedett benne, hogy els�re el tudj�k j�tszani a koncerten, mert nem akarta gyakorolni, hiszen akkor elveszne a var�zsa.

 

 

***

 

 

- Nagyon sz�pen k�sz�nj�k! - ord�totta Aiji a mikrofonba, mik�zben m�g az utols� akkord rezgett a leveg�ben. - Tudj�tok, k�t okb�l is k�l�nleges ez a nap. Az egyik, hogy �jra itt j�tszhatunk el�ttetek. Budapest, de csod�s! - az utols� mondatot magyarul ejtette ki a sz�j�n, s ut�na hossz� m�sodpercekig nem jutott sz�hoz a k�z�ns�g sik�t�s�t�l. - A m�sik pedig a mai d�tummal kapcsolatos. J�lius harmincadika van sr�cok, Maya ma t�lti be a harminckett�t! - az el�z�n�l tal�n m�g komolyabb hangork�n kerekedett. - Az �n aj�nd�kom a k�vetkez� dal lenne, ami alatt May�nak semmi m�s dolga nincs, csak hallgatnia. Maya, k�rlek, bele�ln�l az egyik biztons�gi nyak�ba?

A k�rdezett m�g elpirult arccal, �rtetlenkedve n�zett Aijira, de jelezte az egyik nagydarab, kopasz �riembernek, hogy mit is szeretne. Aiji odament a sz�npadon maradt tagokhoz, �s odaadta a hangszer�kh�z tartoz� kott�kat. Gyorsan elcsettintette a dobosnak az �temet, majd odaszaladt Maya �rv�lkod� mikrofonj�hoz. Maya szem�be n�zett, �s:

- Ike ike… - sz�lt, �s lepengette az els� akkordot. �rz�kei eltompultak, alig hallott valamit a zen�b�l, de ez boldogg� tette. Pont ezt akarta. Nem n�zett a kott�ra, �rezte, hogy minek kell j�nnie. Szerette volna l�tni Maya arc�t, de a szeme alatt l�v� izzads�gcseppeken visszat�kr�z�dtek a reflektorok f�nyei, melyek teljesen elvak�tott�k. Most j�n, most j�n a sz�veg. �s �nekelni kezdte. A francba az eg�sszel, l�tni akarja May�t! Kisz�llt egy taktusb�l �s let�r�lte az izzads�got, ami mostanra k�nnyekkel is keveredett.

 

Ott �l, �rtatlan arccal, nagy, szomor� kutyaszemekkel, melyek csillogtak a nedvess�gt�l. Igen! �rti, hogy mit akar �zenni neki! Az egyik kez�t Aiji fel� ny�jtja, �s a leveg�t markol�ssza.

Mindj�rt v�ge a dalnak, most kell odafigyelnie, ez�rt az egy sz��rt �s ez�rt az egy hang�rt dolgozott �jt nappall� t�ve! Nem ronthatja el.

- Aishiteru - suttogta a mikrofonba. „V�rj, Maya, v�rj m�g! Most j�n a te hangod!” �s megpengette. �r�knak t�n� m�sodpercekig tartotta, m�g v�g�l elhallgatott a h�r. Aiji visszazuhant a r�gi dimenzi�ba. Elgyeng�lt. Levette a git�rt a nyak�b�l, �vatosan a f�ldre helyezte. Tett k�t k�ts�gbeesett, t�ntorg� l�p�st, de nem b�rt tov�bb talpon maradni, minden ereje kiveszett. Kegyetlen lass�s�ggal esett be a dobok k�z�.

 

 

***

 

 

Maya puha kez�t �rezte az arc�n. �s �jra. �s �jra.

- Kelj m�r fel, hallod?! Nem vagy vicces! - kiab�lta Maya, elcsukl� hangon.

- Nem �ppen erre a fogadtat�sra sz�m�tottam - mosolygott Aiji, m�g meglehet�sen k�b�n.

- Te nagyon h�lye! - mosolyodott el v�gre Maya, s egy apr�cska cs�kot lehelt Aiji sz�j�ra, aki m�g �gy, tomp�n is �rezte a s�s k�nnyeket a puha, remeg� ajkakon.

 

 

 

�rta: Levian Fry

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.