Interjú az LM.C-vel

Február 04. , Cologne @ Werkstatt

Amikor az LM.C Németországba jött az európai turnéjuk keretében, a Jrockradio-nak lehetősége volt Cologne-ban beszélgetni velük.
Kora délután érkeztek meg, később a tervezettnél. A turnébusz közvetlenül Londonból jött a fellépés helyszínére, és habár még nem is reggeliztek, először mégis az interjúnak szentelték idejüket. Télikabátjaikban közelítettek felém, a napszemüvegek mögött egy kicsit álmosnak tűntek.
Angolul üdvözöltük őket: „Nice to meet you.” és beültünk egy kis szobába, a koncertterem mögé.

Nagyszerű, hogy itt vagytok Németországban. Milyen utatok volt?
Aiji: Épphogy felkeltünk, így… talán nem tűnünk nagyon izgatottnak a turné miatt, de eddig nagyszerű volt.

Az elmúlt két napban, Párizsban és Londonban voltatok. A rádióshírekben hallottam a rossz időről, a viharról és a hóról. Jól viseltétek / minden rendben volt?
Aiji: Amikor megérkeztünk, nem volt gond. Talán csak a hőmérséklet volt túl alacsony a helyszínen, de nem volt probléma.

Komppal jöttetek? Nem volt problémátok a repülőkkel és a törölt járatokkal?
maya: Nem volt gond.

Volt már egy kis időtök körülnézni Európában vagy csak a koncertekre van és már mentek is tovább?
Aiji: Csaknem semmi időnk nem volt körülnézni, de amikor busszal utazunk, az majdnem olyan, mint egy városnézés.

 

Szereztetek új élményeket Európában? Talán az ételek vagy az emberek terén?
maya: Ezelőtt még soha nem jártam Európában, így nekem minden meglepő. Minden új élmény volt. A rajongók (akik eljönnek a koncertre) szenvedélye és energiája a fellépések alatt nagyon különbözik a Japánban tapasztaltaktól. És a párizsi közönség volt messze a legenergetikusabb.

 

Ez az igazi különbség Japán és Európa között?
maya: Igen, itt a különbség a két kultúra között. Egyik sem jobb a másiknál, csak egyszerűen más. És természetesen az arcok! (lol)

 

Be tudnátok mutatni egymást pár szóval?
maya: This is Aiji (ez Aiji)  … Csend… aztán mindenki elkezd nevetni.
Aiji: This is Maya. (ez maya) Ő írja az összes LM.C dal szövegét és imád vizet inni, és…
Ő reprezentálja azokat az embereket, akik nem tudtak felnőni.
N: Szereted Pán Pétert? A japán stáb egyik női tagja bekapcsolódik a beszélgetésbe.
Aiji: Igen, szeretem Pán Pétert, imád vizet inni és olyan, mint egy gyerek.
maya: 10 éve ismerjük egymást. Aiji nagyon jó hozzám azóta, és sokszor meghív enni és nagyon segítőkész.

 

Ti ketten vagytok az LM.C fő tagjai. Amikor színpadon vagytok, mindig kísérő zenészekkel dolgoztok együtt. El tudom képzelni, hogy ez milyen bonyolult lehet. Nem lenne jobb állandó tagokkal dolgozni?
Aiji: Okoz néhány komoly problémát, amikor kísérő tagokkal játszunk, de mégis sok dolog van, amit csak együtt tudunk megcsinálni. Szóval sokkal szerencsésebb, ha nem dolgozunk együtt másokkal.

maya viszi az ének részét a produkciótoknak és a színpadon soha nem gitározik. Legtöbbször, amikor felvételek vannak, ő is játszik, de nem hiányzik a gitározás a színpadon, szemben állva a rajongóitokkal?
maya: Nem igazán hiányzik a gitározás. Az LM.C tagjaként nem tudom elképzelni, hogy gitározom a fellépések alatt. Már nagyon lefoglal az éneklés. Játszottam mindenféle promóciós és zenei videókat. Akarok a rajongók előtt játszani, de inkább az éneklésre koncentrálok.

 

A zenétek nagyon különleges. Különböző stílusok egyvelege. Olyan stílusokat választotok, amiket szerettek vagy ezeken kívül használtok nagyon új stílusokat, műfajokat, amiket normál esetben nem hallgattok? Kipróbáljátok, hogyan hangozna?
Aiji: Alapvetően olyan műfajokat használunk, amiket szeretünk, mert nagyon sokféle zenét hallgatunk. Nem próbálunk ki valamit, csak hogy kipróbáljuk. Mi igazán csináljuk, amit szeretünk.

A stílusotok nagyon egyedi. Egy bandát sem ismerek, amelyik ilyen zenét csinál. Szeretnétek, ha a stílusotokra vagy másra, más zenészek, művészek azt mondanák, hogy ’Oké, ez jó ötlet, én is valami hasonlót akarok csinálni’ ?
Aiji: Nem lenne probléma, ha az emberek lemásolnák a stílusunkat, de egy igazi banda, sok taggal nem tudná megcsinálni, amit mi. A dobokkal kapcsolatban, először is mi elektronikus ütemeket használunk, és ha egy banda megpróbálná azt csinálni, amit mi, az szörnyű lenne a dobokkal. Szóval ez nagyon nehéz.

Milyen szituációban jönnek a dalok ötletei? Szükségetek van speciális dolgokra, hogy megszálljon az ihlet? Például leülni és kávézni vagy ilyesmik. Vagy ezek nagyon hirtelen pillanatok?
Aiji: Nekem nincs semmi különleges dolog, ami ehhez kell. Mindig tudok zenét írni. (hmm :D van ego)
maya: Ez hangulattól függ nálam. Egy sento (Japán fürdőház) meghozza az ihletemet. Amikor zenét csinálok, videókat, filmeket nézek.

Minden dalszöveget maya ír. Gondolom, vannak olyan dolgok, amiket Aiji is el akar mondani a rajongóknak. Hogy csináljátok ezt? Elmondod mayának, hogy ’Van egy ötletem, tudod használni?’ vagy ez hogy néz ki nálatok?
Aiji: Nekem nincsenek ötleteim, nem fogok szövegeket írni. Így ez nem probléma. Csak a zenéhez vannak ötleteim, a szöveg nem az én reszortom.

Szóval nem tudod elképzelni, hogy egyszer dalt írj és elénekeld azt?
maya: Talán majd a következő albumon.
Aiji úgy néz ki, nem igazán ért ezzel egyet és néhány tiltakozó hangot ad ki.

Az legutóbbi CD-tek novemberben jött ki. Mit csináltok most? A következő lemezen dolgoztok vagy csak a fellépésekre koncentráltok most?
maya: Mi a turnéra koncentrálunk jelenleg.
Aiji: De azzal a tudattal élünk, hogy ott van a következő project, amin dolgoznunk kell.

Amikor új dalt írtok, előfordul, hogy nincs egyetértés a szövegről és a zenéről? Volt már olyan dal, ami azért nem jelent meg, mert nem mondtátok rá mindketten, hogy oké?
Aiji: Soha nem volt igazán negatív tapasztalatunk ilyen téren, mert amikor felvesszük a dalokat, akkor az már megfelel az elvárásainknak. Olyanokat választunk, amik a kezdetektől fogva tetszenek nekünk, így ez nem gond.

Szóval együtt dolgoztok már a legelejétől?
Aiji: Először külön-külön dolgozunk és mindegyikünk dalokat ír, utána pedig megosztjuk, amit megcsináltunk. Tehát mi nem dolgozunk együtt a kezdetektől. Az elején mindketten külön csináljuk a dalokat.

 

Nehéz először külön a szöveget és a dallamot megírni, és csak aztán összerakni őket? Először a dalok ötlete, témája van meg és csak aztán mondjátok, hogy ’Most kezdhetjük’ vagy a zenével kezdtek és csak aztán gondoljátok végig, hogy csináljátok a dalt?
maya: Alapvetően én írom meg a szöveget az után, hogy sokszor meghallgattam a zenét. Tehát zenehallgatás közben döntöm el a témát és kezdek el írni. De néha csak egy listát írok az ötleteimből, amit aztán átnézek, hogy lássam, passzol -e valamelyik téma a zenéhez, meghallgatom, és írnom kell, de alapvetően először meghallgatom a zenét sokszor, és ezután írok.

Van egyáltalán szabadidőtök vagy az egész életetek a zenéről szól?
maya: Igazán élvezem és tervezni is szeretem a fellépéseket, így mondhatjuk, hogy az egész életünk a zene körül forog. Nem kimondottan van igazi szabadidőnk. Azt is a zenélésre használjuk.

 

2006 óta játszotok együtt, most körülbelül 3 éve. Ez nem igazán hosszú idő, de mégis, már nemzetközi közönség előtt játszotok. Gondoltátok valaha is, hogy így lesz? Tettetek érte, vagy csak megtörtént?
Aiji: Mikor megalapítottuk az LM.C-t, csak Ázsiában gondolkodtunk, de soha nem hittük volna, hogy eljutunk Európába vagy valaha is Észak-Amerikába. Csak megtörtént.

 

A Jrockradio Costa Rica-ból indult, és azzal a fő céllal hoztuk létre, hogy a Jrock-ot ismertebbé tegyük Latin Amerikában. Természetesen boldogok vagyunk, ha hallunk bandákról, akik Latin Amerikában lépnek fel. El tudjátok képzelni, hogy odautaztok és  felléptek az ottani rajongóitok előtt, úgy, mint itt, Európában?
Aiji: Ha meghívnának Costa Rica-ra, természetesen mennénk, de ha nem, akkor nem fogunk.

Van olyan hely a világon, ahol nagyon szeretnétek játszani?
maya: Sok országban fogunk játszani ezen a turnén. Nekünk nincs… igazán olyan álmunk, hogy eljussunk valami különös országba, de ha minden kontinensen játszhatnánk, ha eljuthatnánk Afrikába… az egész világot körbe szeretnénk járni.
Aiji: Ausztráliába és minden kontinensre el akarok jutni.

 

Akartok valamit üzenni még így a végén a rajongóitoknak és az olvasóinknak?
maya: Az első albumunk megjelent Európában, tehát szeretném, ha az emberek hallgatnák. És nem gyakran jövünk Európába, így ha van lehetőségetek eljönni a fellépésünkre, kérlek, gyertek és nézzetek meg minket, és ha ez nem sikerül most, talán majd legközelebb lesz lehetőségetek rá. Hallgassátok az albumainkat és gyertek, ha nálatok játszunk.
Aiji: Eredeti és szép számokat fogunk csinálni nektek. Kérlek benneteket, várjátok a következő dalainkat is. Ahogy maya mondta, nem sűrűn tudunk európai turnét csinálni, így ha nálatok járunk, kérlek, gyertek el és nézzetek meg minket. Tényleg nem gyakran járunk erre. Ha el tudnátok jönni a fellépéseinkre, az nagyszerű lenne.
 

Remélem, legközelebb nyáron jöttök. Azt hiszem, jobb lenne a rajongóitokra nézve,  akik kora reggel óta kinn várnak rátok.
maya: Hasonlóan érzünk. :D. Jelenleg folyton elázunk.

Sok köszönet Aijinak és mayának, akik időt szakítottak az interjúnkra. Szintén nagy köszönet illeti Sae-t a soundlicious-ról (www.soundlicious.com), nem csak a tolmácsolásért, és a Weird Word-ös srácokat, akik lehetővé tették mindezt.

☑ Fordította: Sora

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés