Bocsánat~
- Aiji! Aiji, hol vagy?
- Neked sehol! Menj el!!
- De én… én csak bocsánatot akartam kérni…
- Nem kell a bocsánatod, Maya!
Elegem volt mindenből és mindenkiből azon a napon… Alapból szar reggelem volt, nem keltett az óra, ennek a hülye szőkének az ordibálására keltem… Kócos fejjel és éhesen jöttem a stúdióba, otthon hagytam a gitárt, a kottákat. És mint kiderült, kívülre vettem az alsómat…
- Naa Aiji ~ nyisd ki az ajtót ~
- Hagyj már békén, Maya!
- Nyisd ki Aiji! - mondta a menedzser. - Föl kell venni az albumot!
Szuper… már csak ez hiányzott, hogy rám parancsoljanak! No de nincs mit tenni, meló van, menni kell… De ha az a szőke elkezd hülyéskedni, én komolyan hazamegyek!
Kócosan, kisírt szemekkel ajtót nyitottam… soha nem borultam ki még ennyire.
- Aiji, figyelj… nagyon sajnálom, hogy bunkó voltam… *na de most komolyan… halálian nézett ki az alsója! Kék boxer… békával… mint valami óvodás.*
- Elfogadom, csak ne szólj hozzám!
Aznap Maya komolyan vette a dolgokat. Nem hülyéskedett, nem idegesített… Még soha nem láttam ilyennek. El sem köszöntünk. Azt hiszem, bocsánatot kéne tőle kérnem. Végül is, ha ő jött volna be úgy, mint én, biztosan fetrengtem volna a röhögéstől.
Tényleg… vajon milyen alsója van? Rózsaszín nyalókás boxerre tippelnék.
Jaj… mi van már velem? Mostanában egyre többet gondolok arra, hogy mi lenne, ha esetleg mi ketten… nem, az nem lehet! 5 perc sem telt el és odaértem a házához. A megszokottnál gyorsabban jöttem…
Megint nyitva hagyta az ajtót… jellemző…
- Hé, Maya! Figyelj… - Úristen!! Ez megőrült!! – Te meg mi a frászt csinálsz itt!?
- Aiji! Te jó ég! Mit keresel te itt?!
- Én… én… jöttem bocsánatot kérni…
- Jesszus! De hát nem is csöngettél!! Konkrétan betörtél hozzám…
- De kopogtam!! *ja tényleg, csengő is van*
Nem jött több hang a torkomon… teljesen megbénultam a látványtól. No nem mintha nem tetszett volna, amit látok, mert egy pucér Maya a nappali közepén csak jó lehet.
- Hé Aiji! Figyelsz te rám?
- Ömm bocs, mit is mondtál?
Éreztem, hogy elpirultam… Hú de ciki helyzet. Menten elsüllyedek.
- Csak annyit mondtam, hogy nem kell elpirulni, hiszen neked is van ilyen. Amúgy meg fürödni indultam. Várj meg, ülj le valahova! Sietek! Utána beszélhetünk!
- O-okés…
Még mindig tök vörös vagyok… érzem… és igaza van Mayának… nem volt okom a pirulásra. Hát akkor miért volt ez?
Vagy 20 perc múlva hallottam újra Maya hangját.
- Kész vagyook ~
- Oké ~
- Merre vagy Aiji?
- A szobádban…
- Mit keresel te ott?!
Hangos lépések kíséretében, egy törölközőbe csavart, ideges Maya trappolt be a szobába.
- Aiji, ott nem vagy jó helyen!
- És miért nem?
- Mert ott van az én koszos alvó alsóm.
- Fúj Maya!! Tudsz róla, hogy feltalálták a szennyes tartót!?
Éreztem, hogy megint elpirultam… most egy koszos boxer miatt… csak gratulálni tudok magamnak…
- Már megbocsáss Maya, de nehezedre esne rendes öltözéket magadra venni?
- Ja persze, máris. Bocsi.
Nos, nem mintha zavart volna, hogy egy köbö kéztörlőnek alkalmas, extra mini törölköző fedi ott lent, de véget akartam vetni a pirulásomnak. Sajnos ez nem sikerült, mert Maya a szégyenlősség legkisebb jelét sem mutatva, ledobta magáról az amúgy sem sokat takaró törölközőt. Ennek hatására elkezdtem izzadni is… Remek…
- Maya, az elmúlt fél órában már kétszer láttam a csupasz hátsódat. Szeretném most már azt látni, ahogy felöltözöl!
- Máris, csak nem tudom, hogy hol van a fekete boxerem.
- Nem ez az itt mellettem?
- De-de! Az lesz!
Majd egy szempillantás múlva azt észleltem, hogy egy, még mindig pucér Maya hajol át rajtam. Még vörösebb lettem, még jobban izzadtam és ott lent is megváltoztak a dolgok… Mozdulni sem bírtam… Levegőt sem volt merszem venni… Rémült tekintettel meredtem a semmibe. A szívem egyre hevesebben vert…
Pár pillanat múlva Maya mosolyogva nézett rám… Ahogy meglátta az arcom állapotát, lefagyott a mosolya.
- Aiji, te izzadsz és teljesen vörös vagy…
*Gratulálok Maya, az év felfedezése!*
- I-igen…
- És mindez miattam?
- I-igen…
- Bocsánat.
Majd megcsókolt… Teljesen megdöbbentem, hogy ilyen gyorsan a lényegre tértünk. Nagyon jó volt. Maya istenien csókol… Mondanom sem kell, hogy a csókjának édes eper íze volt…
Mivel Maya nem jutott el odáig, hogy fölvegye az alsóját, így rajtam is túl soknak bizonyult a trikó– boxer- halásznaci trió.
Ez neki is feltűnt és már tépte is le rólam a ruhákat.
Pár másodperc múlva már rajtam sem volt semmi. Ketten, pucéran az ágyban, nem akartunk semmi mást, csak egymást… Gyönyörű éjszaka volt.
Reggel a tévé hangjára ébredtem. Álmosan fölültem az ágyban. Egy Mayás eper ízű csók üdvözölt.
- Jó reggelt Aiji! ~
- Reggelt.
- Mit szeretnél enni?
- Szendvicset. Sajtosan.
Maya csak úgy repült ki a szobából.
A tegnap éjjel után nyugodtabban kezelem a dolgokat, bár még kicsit ideges vagyok. Nagyon szeretem Mayát és ha belegondolok, hogy pucéran áll előttem… még a gondolattól is elpirulok.
- Itt a szendvics ~
- Köszi ~
Nagyot haraptam a szendvicsbe, és csak az evéssel foglalkoztam. Érzékeltem, hogy Maya figyel, de gondoltam, nem törődök vele, majd abbahagyja… Ez nem sikerült…
- Maya! Nem tudok úgy enni, ha közben bámulsz!
- Mégis eszel – vigyorgott.
- Igen, mert éhes vagyok.
Tudtam, hiába kérem, úgyis néz tovább. Úgyhogy hagytam a dolgot és eltüntettem a szendvicset és a teát…
Maya nem mondta ki, bár tudta, hogy minden vágyam, hogy ismét együtt legyünk…
- Maya, én elmegyek és letusolok. Tudnál adni valami ruhát?
- Persze.
Letusoltam, majd megtörölköztem. Magam köré csavartam a törölközőt és betrappoltam a szobába.
Az ágyon láttam kikészítve a ruhát. Naná, hogy rózsaszín boxert kaptam. De én azt nem veszem fel… keresek valami másikat… Végigtúrtam az összes fiókot, majd találtam egy fehér nyalókásat… Hát jobb, mint a rózsaszín. Amikor betoltam a fiókot, odacsíptem a törölközőm… kioldódott… pucéran álltam a szoba közepén. Még szerencse, hogy Maya nem látta a bénázásom…
De ekkor a kis drága egy hatalmasat harapott a fenekembe…
Sikítottam egy nagyot, megugrottam, lefejeltem a falat, majd elpirulva a földre estem.
Maya természetesen fetrengett a röhögéstől… Vicces egy jelenet volt, az biztos!
Gyorsan fölkaptam magamra a ruhákat… Engesztelésül kaptam - a változatosság kedvéért- egy kóla ízű csókot.
- Bocsi Aiji, nem tudtam, hogy így megijedsz majd.
- Nem hallottam, hogy jössz és elég szokatlan volt, hogy valaki a seggembe harap.
- Hehe, szokj hozzá - nevetett az arcomba.
Egy kis pirulással nyugtáztam az információt.
Elindultunk a stúdióba…
Viszonylag hamar lezavartuk a felvételt, így még maradt egy kis időnk.
- Maya, van kedved átjönni? Megnézhetnénk egy filmet…
- Persze! És mit? – bámult rám kiskutya-szemekkel.
- Amit majd adnak a tévében…
Egy romantikus vígjátékot adtak… Maya egész film alatt hozzám bújt. Nagyon aranyos volt.
Amint vége lett a filmnek, kijelentette, hogy ő éhes, úgyhogy rendeltem egy pizzát. Mikor megettük, észleltem, hogy kint már sötét van. Az órára nézve tudatosult bennem, hogy már este 11 van.
- Maya, nem mész el fürödni?
- Nem, menj inkább te elsőnek.
- O-oké…
Az arcán láttam azt a gonosz Maya-vigyort. Tuti készül valamire…
Nem telt el 10 perc és máris mocorgást hallottam. Majd újabb 10 perc múlva kinyílt a fürdőajtó és egy anyaszült meztelen Maya toppant be rajta, majd rám vetette magát.
Én csak zavartam pillogtam és viszonoztam eper ízű kellemes csókjait.
A kádban folytattuk, amit tegnap éjjel abbahagytunk.
Egy olyan 15 perc múlva Maya megszólalt:
- Van neked egy meglepetésem. – vigyorgott.
- Igazán? És mi lenne az?
- Gyere velem!!
Majd kirángatott a kádból és az ágyig vonszolt. Amikor megláttam a meglepetésem, tátva maradt a szám. Gyertyák, rózsaszirmok… Maya, a nagy romantikus… Nem is tudtam, hogy tud ilyet is… Majd úgy, ahogy voltunk, habosan, vizesen, belehuppantunk a puha ágyba és folytattuk, amit a kádban hagytunk abba. Maya nagy örömére, most én kínoztam őt.
Írta: NoNI-chan
|