| Interjú : Interjú az LM.C-vel (2008) |
Interjú az LM.C-vel (2008)
A 2008-as Los Angeles-i Anime Expo Bandák Csatáján fellépő LM.C rögtön a koncert után szakított néhány percet arra, hogy beszéljen a Jrock Revolutionnal, az első, Államokban tartott fellépésükről. Tudj meg többet ebből az exkluzív interjúból!
JRR: Mindenek előtt, kezdjétek kérlek azzal, hogy bemutatjátok egymást.
maya: Oké, bemutatom Aijit. Gitáron játszik. Ugyanabból a tartományból jöttünk, és már nagyon rég ismerjük egymást. Ő egy nagyszerű senpai és csodálatosan gitározik.
Aiji: Ez maya, énekel és általában övé a vokál, az MC rész is, és jól gitározik. Elsősorban ő énekel, de gitározik is. Jó abban, hogy rávegye a senpait, hogy ebédet vagy vacsorát vegyen neki. Ő egy ilyen---
maya: Aranyos srác
Aiji: Eléggé, élen jár a „tanabota” életben. Alapvetően egy „szerencsés srác”.
(A csapat nevet)
JRR: Ez az első alkalom, hogy itt jártok az LM.C-vel, isten hozott benneteket az USA-ban. Szeretnénk elmondani nektek, hogy ti vagytok az egyik legnépszerűbbek a Jrock Revolution.com fórumon, azok közül a bandák közül, akiket az emberek a jövőben látni szeretnének a JRR Fesziválon. Nagyon népszerűek vagytok a fórumozóink között.
maya: Igazán? Ezzel nem voltam tisztában. Imádnánk, ha lenne erre lehetőségünk. Meglehetősen be van táblázva ez az évünk, de Amerika nincs messze; repülővel csak 10 óra kb., így minden bizonnyal megoldható, hogy jöjjünk, ha van erre lehetőség.
JRR: Amikor az LM.C alakult, már számításba vettétek, hogy szeretnétek majd nemzetközi porondra lépni?Maya: Igen, már a kezdetektől.
Aiji: Igen.
Maya: Olyan ázsiai országokkal akartunk kezdeni, amik közelebb vannak Japánhoz, mint Amerikához, ilyen pl. Taiwan és Korea. Meglehetősen keveset beszéltünk arról, hogy mi lesz azokkal az országokkal.
Aiji: Nem igazán gondolkodtunk Amerikában a kezdetekkor.
Maya: Csak nem tudtuk elképzelni akkoriban.
Aiji: De nagyon boldogak vagyunk, hogy eljuthattunk ide.
JRR: Most hogy itt vagytok, hogy érzitek, milyen volt a közönség reakciója az Anime Expo Bandák Csatáján?Maya: Az volt a benyomásunk, hogy a közönség nagyon szenvedélyes volt, de egy kicsit különböztek attól, amit elképzeltem. Nem csak azért hangoskodtak, hogy csinálják, látszott rajtuk, hogy igazán élvezik azt, ami történik. Érdekes volt.
Aiji: Az igazat megvallva, fogalmam sem volt, hogy mit szeretne az amerikai közönség. Vannak dolgok, amik túlszárnyalták a várakozásainkat, és vannak olyanok is, amik épp úgy történtek, ahogy azt vártuk. Nehéz ezt elmagyarázni. Hallottuk az emberektől, hogy az amerikai közönség nagyon szenvedélyes, úgyhogy ebben az értelemben fel voltunk készülve arra, amit láttunk, de ez még nem tűnik hihetőnek. Most még nem igazán érzem azt, hogy itt vagyok az USA-ban. Viszont úgy érezzük, hogy egy újabb lépést tettünk a nemzetközi piac felé és szeretnénk elérhetőbbnek tűnni azáltal, hogy kommunikálunk a rajongókkal.
JRR: A Bandák Csatája alatt felhívtátok a közönség egyik tagját. A lányt, aki tolmácsolt nektek, Lai-nak hívják. Van valami üzenetetek számára?
Maya: Először is, szeretnénk megköszönni neki. A fellépésünk kezdetétől végig énekelt velünk, éreztük a szenvedélyét, és köszönjük neki a nagyszerű perceket.
JRR: Mit takar a „New Century Electrorock”?
Aiji: Nem igazán tudom elmagyarázni.
Maya: Mielőtt az LM.C ismertebbé vált volna, azon gondoltuk, hogy ha az LM.C zenéjét szavakkal kellene leírni, talán ezek lennének, amik illenének rá. Nem mintha ez leírna mindent; bővíteni akarjuk a jelentését, kombinálva a megjelenésünkkel, ahogy előre haladunk a zenében, a történetünkben. Így, a kifejezés maga nem bír annyi jelentéssel, mint ahogy azt eredetileg kitaláltuk.
JRR: maya-san, miért döntöttél az ének mellett?
Maya: Nem arról van szó, hogy mindig énekes akartam lenni. Mikor elkezdtük az LM.C-t, számoltam azzal, hogy ez egy lényeges szerep a bandában, így döntöttem emellett. Az LM.C-ig soha nem gondoltam arra, hogy énekes legyek, csak szükséges volt.
JRR: Mikor együtt csináltok zenét, közben szórakoztok, vagy nagyon komolyak vagytok?
Maya: Mi komolyan szórakozunk/élvezzük (lol); mindig pozitívan gondolkodunk és soha nem negatívan. Úgy gondolom, komolyak vagyunk. (Aijihoz fordul) Ugye? (Nevet)
Aiji: Ha eljön a zene ideje, komolyak vagyunk. A tőlünk telhető legjobbat adjuk és nem csapjuk be a rajongókat, tehát nagy gondossággal és komolysággal csináljuk a zenénket. Habár a való életben könnyeden viselkedünk (inkább gyerekesen XD), lelkiismeretesek vagyunk, ha eljön a fellépések és a zenekészítés ideje.
JRR: Ha szövegeket írsz, azok természetesen és gyorsan jönnek, vagy idő kell, hogy végiggondold, hogy mit is írj?
Maya: Ez igazából a daltól függ. Néhány olyan dal elkészítéséhez, amiknek egyszer már eldöntöttük a témáját, kimegyek ihletet szerezni és írni. Ez időt vesz igénybe.
JRR: A látványvilágotokra az jellemző, hogy sok feketét használtok, nagyon élénk színekkel keverve. Mit akartok közvetíteni ezeknek a színeknek a használatával?
Maya: Visszatekintve az elmúlt éveimre zenészként, én mindig csak azt hordtam, amit szerettem; tehát amit mi használunk és hordunk, azok csak a személyes kényelmünket szolgálják, ahelyett, hogy közvetíteni próbálnának valamit.
Aiji: Igen… csak amit szeretünk.
Maya: Ez nem olyan, hogy van egy koncepció, és ehhez próbáljuk illeszteni a ruhákat; mi csak felvesszük, amiben jól érezzük magunkat.
Aiji: Ahogy már korábban említettük, nem akarunk semmi negatívat tükrözni, tehát egy olyan képet akarunk adni és olyan zenét játszani, ami felvidítja az embereket. Így reméljük, hogy a külsőnk összhangban van azzal, amit a közönség elvár a zenénktől - boldog és vidám-, és reméljük, a hallgatóink boldogok lesznek, mikor hallgatják a zenénket.
JRR: A legújabb single, a „88” a betétdala a „REBORN” című animének. Gondoltatok az animére, mikor a dalt írtátok, vagy abszolút nincs összefüggés köztük?
Maya: Már akkor megvolt a dal, mielőtt az LM.C-t elkezdtük volna; aztán kaptunk egy felkérést a „REBORN” készítőitől, megmutattuk nekik a „88”-t és tetszett nekik, így a dal nem szándékosan íródott az animéhez.
JRR: Ha anime-karakterek lehetnétek, kiket választanátok?
Maya: Ramu-chan? (Urusei Yatsura) Talán a következő életemben. Nem tudnék ő lenni; ahhoz át kellene esnem egy nemátalakító műtéten. (XD a maya tényleg komplett elmebeteg)
(A csapat nevet)
Sok érdekes karaktert láttunk [az Anime Expon]. Nincs semmi, ami szeretnél lenni?
Aiji: Hmm… nem tudom. Talán Shogouki az Evangelionból (EVA-01).
Maya: Az egy robot…
(A csapat nevet)
JRR: Láttad a legújabb Evangelion-t?
Aiji: Még nem.
JRR: Ha másik szereplőt választhatnátok, melyik karaktert szemelnétek ki?
Aiji: Talán a Dragon Ball-ból keresgélnék…
Maya: mint Yajirobe…
Aiji: …vagy Kame Sennin…
Maya: Szereti a teknősöket. (a kis cukker)
Aiji: Igen.
Maya: Igazán semmi nem jut eszembe… valami olyannak kellene lennie, ami jól illene hozzánk… Tudod, valahogy kínos, ha azt mondom, hogy jól állna nekem egy cool-külsejű karakter…
Aiji: Igen, ha valaki azt mondaná, hogy ez oké. (Nevet)
Maya: Nem igazán van ötletem. Nem ismerjük mindegyik karaktert. Jelenleg azt szeretnénk tudni, amit a rajongóink gondolnak.
JRR: A Sentimental PIGgy Romance nagyon népszerű PV a rajongóitok között. Mi inspirálta a dalt és a PV-t?Maya: Már meglehetősen régóta megvolt a zene; Aiji írta, de én soha nem találtam megfelelő időt arra, hogy szöveget írjak hozzá. Aztán egy nap, hirtelen előálltam egy ötlettel hozzá. Egy kismalac szerelmes lesz az oroszlánba, egy viszonzatlan szerelem, amit nehéz beteljesíteni, meglehetősen egyszerű történet. Ami a promóciós videót illeti, beszélgettünk róla, hogy animációs klippet készítünk. Ez egy „double-A side” (ez egy olyan lemez, amin két szám van, de nem nagyon lehet lefordítani magyarra szerintem :D) single volt, amin a „Liar Liar” is szerepel, és nem akartuk meghatározni, melyik legyen a fő dal. Valami mást akartunk csinálni, ami megkülönbözteti az egyik dalt a másiktól, és úgy gondoltuk, hogy a „Sentimental PIGgy Romance”-hoz illene az animáció.
Aiji: Mindig ott lebegett a gondolat, hogy egyszer majd csinálunk egy animációs PV-t, de soha nem volt rá lehetőség. Volt egy dal, aminek a PV-jéhez keramikát használtak és nagyon bejött. Talán legközelebb kipróbálunk egy másik animációt.
JRR: Mi volt a reakciód, mikor láttad maya szövegét a dalhoz?
Aiji: Az első gondolatom az volt, hogy: Végre írtál szöveget! A dalt két évvel ez előtt írtam meg, tehát… Azt gondoltam, hogy a szöveg zseniális, és a szavak nagyon mayásak.
Maya: Úgy éreztem magam, mint egy MC; nem csak maga a zene, de az út miatt is sokkal inkább egy elbeszélő történetnek tűnik.
JRR: Mit gondolsz, te a malac vagy az oroszlán vagy inkább?
Maya: Hmm… Néha a malac, néha pedig az oroszlán vagyok.
Aiji: Igen. Mindkettők lehetünk. A szituációtól függ, hogy épp melyikek vagyunk.
JRR: Mikor vagytok oroszlánok és mikor kismalacok?Maya: Nos, hajlok arra, hogy talán oroszlán vagyok.
Aiji: De valójában te kismalac lehetnél.
Maya: Igen, bizonyos szempontból…
Aiji: Maya úgy viselkedik, mintha kismalac lenne, de igazából ő egy oroszlán. Ez meglehetősen érdekes. (egyszóval maya skizo XD)
Maya: Most épp vadállat vagyok. (Nevet)
JRR: Kérlek, üzenjetek a rajongóitoknak a Jrock Revolution-nél.
Aiji: Röviddel ezelőtt hallottunk a Jrock Revolution-ről az emberektől és a magazinokból, és végre lehetőségünk van interjút adni nektek; most úgy érezzük, hogy a JRR család részei vagyunk. Talán vannak olyan JRR olvasók, akik először találkoznak velünk, és reméljük, hogy a zenénk pozitívan ért el azokhoz az emberekhez. Ha ezt olvasod, az azt jelenti, hogy talán érdeklődsz irántunk, és nagyszerű lenne, ha hajlandóak lennétek jobban megismerni minket és a zenénket.
Maya: Ha a jövőben lesz alkalom és lehetőség, kérlek hívjatok minket fellépésekre és visszajövünk. Kérlek, támogassatok bennünket és mi állunk elébe annak, hogy a közeljövőben újra lássunk benneteket.
Misha & Christina interjúja
Külön köszönet a Pony Canyon-nak
☑ Fordította: Sora
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó