Galileo

GALILEO*

 

Azután, hogy minden eltűnt, az első érzés megszületett.

Ellenszegülve annyi értelmetlen követelés között,

Kaptunk kárpótlást.

Belevetettük magunkat egy hatalmas labirintusba, amelyből nincs kiút.

Ironikusan írogatunk,

Megkérdem magamtól, ki nevet a végén?

Úgy tűnik semmi sem tudatos, ami ezen a céltalan úton folyik.

 

Könnyű egyszerűen csak felolvasni tökéletesnek tetsző dolgokat, de azok csak sablonok.

Ez bonyolult, és általában

a falon túl, a Nap, amit muszáj legyőznünk, rávilágít az igazságra.

A verseny** bír egy egyetemes igazsággal, ám azt folyton megszegik.

 

Nem találva a válaszokat, teóriákat állítasz fel valaki más emlékei alapján.

Elindulunk, csak egy nagyon gyenge fény vezet,

Már nagyon közül járunk a válaszhoz, amit keresünk.

 

Mindig is szabadon éltünk,

Emiatt még időről-időre megtörténik,

hogy nem tudunk parancsolni magunknak

Minden idegszálunk türelmetlen,

Csak az idő múlik…

De nem számít mennyit sírunk vagy nevetünk,

Attól még a világ nem áll meg,

Forog tovább, anélkül, hogy bárkit is hátrahagyna.

 

Magunkhoz szorítunk valamit, így próbáljuk megvédeni, ám ezzel pusztítjuk el,

és tudjuk, hogy lehetetlen visszacsinálnunk.

Futni kezdünk, erőtlen fény mutat utat,

és itt a válasz, amit még mindig keresünk.

 

Nem találva a válaszokat, teóriákat állítasz fel valaki más emlékei alapján.

Egy erős fény rávilágít a válaszokra,

amiket te kerestél, s amikért mi is jöttünk.

 

 

------------------------------------------------------------------------------------

 

MEGJEGYZÉSEK:

*Galileo Galilei (1564-1642), olasz természettudós, akit a Nap-központú világrendszert hirdető művei miatt perbe fogtak, a legenda szerint a tárgyaláson végig azt mondogatta magában, hogy "És mégis forog a Föld!".

 

**Itt az angol fordításban a 'heat' szó szerepelt, aminek csak sokadik jelentése ugyan a verseny, de én ezt éreztem leginkább ide passzolónak.

 

 

 

 

☑ Fordította: Valen